A Bakonyban található, Zirctől 11 km-re északra. A 82-es főút mellett fekszik. Összeépült Bakonyszentkirállyal.

A község határában találhatók a cseszneki vár romjai. Feltehetően 1263 körül építtette a Bána nemzetségből származó Jakabtrencséni ispán, IV. Béla király kardhordozója, a gróf Cseszneky család feltételezett alapítója. Jakab ispán leszármazottai a 14. század elején eladták a Csákoknak, tőlük váltotta magához 1326-ban Károly Róbert. 1392-ig királyi vár maradt, amikor Luxemburgi Zsigmond elcserélte a Garaiakkal a Macsói bánságért. A Garai család jelentős mértékben bővítette a várat. A Garai család férfi ága 1482-ben halt ki. Mátyás király a cseszneki uradalmat gróf Szapolyai Istvánnak adományozta. 1527-ben enyingi Török Bálint, I. Ferdinánd híve foglalta el a várat, s megtartotta akkor is, amikor átállt János király táborába.

1542-től ismét királyi vár, majd I. Ferdinánd Csaby István egri kapitánynak adományozta, akiről örököseire, Szelestey Sebestyénre és Wathay Lőrincre szállt. 1561-ben Wathay sikeresen veri vissza a török ostromot.

1594-ben Győr elestét követően az őrség kardcsapás nélkül föladja a várat, de már 1598-ban sikerült visszafoglalni. A 16-17. század fordulóján ismét a Cseszneky családé. A későbbiekben Bocskai és Bethlen Gábor csapatai is megszállták. 1635-ben bárógalántai Esterházy Dániel vásárolta meg, ettől kezdve Csesznek Esterházy-birtok.

A Rákóczi-szabadságharc során a kurucok 1705-ben foglalták el és 1709-ig a kezükben is tartották.

Gróf Esterházy Ferenc 1750 körül átalakíttatta, de mivel így sem felelt meg a család kényelmi igényeinek, a 18. század végétől már csak gazdasági célokra és börtönnek használták. Az 1810. évi földrengés és a tíz évvel későbbi tűzvész betetőzte a pusztítást.1828-ban már csak romként említik.

Az épülettömb maradványait az 1970-es években konzerválták. A vár jelenleg vonzó kulturális programok, várjátékok színhelye.

A várbirtokhoz tartozó falut először 1372-ben említik. Később Vámhegy néven volt ismert. 1683-ban, amikor Kara Musztafanagyvezír hadai teljesen elpusztították a falut, melyet önálló jobbágyfaluként csak a 18. század derekán szerveztek újra. A település lakói a 16. században áttértek a protestáns hitre, a 18. századi betelepülők jórészt katolikusok voltak. Jelenleg református imaház és katolikus templom áll a hívek rendelkezésére.

2007-ben Cseszneki Művésztelep Egyesület néven kulturális szervezet alakult, amelynek célja állandó képzőművészet galéria létrehozása a községben.